Szent Márton Műemléktemplom

A község neve először 1248-ban szerepel írásos okmányban, ekkor már állt a Szent György tiszteletére emelt templom.

A falu ekkor nemesek birtoka, amely a 16. sz. elejére az egri káptalan tulajdonába megy át. A mai templom egy régebbi templomnak az alapjára épült, az építés pontos ideje ismeretlen. 1568. május 3-án az egri káptalan részére leltár készült, ez említi, hogy a templomnak még akkor is Szent György a védőszentje. A főoltáron kívül ekkor két mellékoltára van, az egyik Szent Mihály tiszteletére, a másik Mindenszentek tiszteletére. Két, számunkra ismeretlen név található a templom falán kőbe vésve: Navay Miklós 1671, ez a sekrestye falához közel található. A másik az északi oldalon: Zakariás Rabróczki.

Az 1724-ből származó adatok már Szent Mártont említik a templom védőszentjének. Ezek a források a XIII. századot jelölik meg a templom építési idejével kapcsolatban, s megjegyzik, hogy körülötte temető volt, fallal körülvéve. 1730 és 1739 között két harangot öntetnek a hívek Szent Márton tiszteletére, majd 1758-ban Kálmán János kanonok küldött egy nagy harangot a templom részére. /Ez nem a mai harang./

1800-1801-ben tatarozzák a templomot, a tetejét zsindellyel fedik, belülről teljesen átalakítják. Ekkor már orgonája van a templomnak, s megtalálható a keresztelőkút a rajta levő Keresztelő Szent János szobrával.

1824-ben készült a templom mellett álló Nepomuki Szent János szobra. A 19. sz. végén többször vihar rongálta meg a templomot, így leégett a torony, villámcsapás olvasztotta meg a harangokat, melyeket a hívek pótoltak. 1901-ben ismét felújítják a templomot, ekkor kerül a Szent Mártont ábrázoló oltárkép a templomba.1909-ben, 2806 koronáért a Rieger cégtől új orgonát vásárolnak. A templomot 1925 tavaszán földrengés rongálja meg. 1928-ban kerülnek a mai harangok a templomba, az első világháború alatt elhurcolt két harang és a megmaradt, de időközben megrepedt harangok helyébe.

1929-ben megerősítik a templom falait. 1940-ben kifestik a templomot, akkor készül a Jó pásztor kép, Takács István mezőkövesdi festőművész alkotása. 1951. június 20-án újra villámcsapás éri a templomot, mely a tetőben és az orgonában okoz károkat, melyeket hamarosan kijavítanak. 1972-ben a templom, részben az Országos Műemlék Felügyelet előírásai szerint megújul. 1984-ben új sisakot kap a torony. 1989-ben újra vakolják és meszelik a templom belsejét.

1992-93-ban nyeri el a szentély a mai alakját, bogácsi vörös- kőből faragja Csíki László mester a szembemiséző oltárt. A tabernákulum, a szószék és a felolvasó állvány Fülöp András kőfaragómester munkája. 1995-ben kerülnek új padok a templomba Németországból, ekkor lesz fűthető is. 2000-ben, a 2000 éves római katolikus egyház – Nagy Jubileum – tiszteletére a templom új tetőhéjazatot kap, valamint belső meszelés történik, melynek során megújul a Takács István készítette freskó is.

(forrás: www.bogacs.hu)